Új Székely-alkotással gazdagodott a Szadai Székely Bertalan Gyűjtemény
Székely Bertalan: Vázlatok a pécsi székesegyház Szent Mór-kápolnájához (1887 körül)
Szada fennállásának 700. és Székely Bertalan születésének 190. évfordulóján Szada Nagyközség Önkormányzata azzal is emelni kívánta az ünnepi év fényét, hogy egy értékes darabbal gazdagította a Szadai Székely Bertalan Gyűjtemény művészeti kollekcióját. A nemrégiben megvásárolt műtárgy a szadai gyűjteményben ritkábbnak számító színes alkotások kicsiny csoportját gyarapítja.
A műtárgy tulajdonképpen két kisebb képből áll, mindkét alkotás a pécsi székesegyháznak Székely Bertalan által festett falképeihez készült akvarellvázlat. Székely Bertalan 1887-ben kapott megbízást Lotz Károllyal együtt a felújítás alatt lévő székesegyház oldalkápolnáinak kifestésére. Székely két kápolnát választott ezek közül, az egyik ma Szent Mór-kápolna néven ismert, a másik pedig a magyar szentek életét is bemutató Mária-kápolna.
A most a nagyközség tulajdonába került kép a Szent Mór-kápolnához készített bemutató kompozíciós vázlat. Ezen az alkotáson tudta a művész a megrendelőnek (a pécsi püspökségnek) bemutatni, hogyan is fog kinézni a hatalmas falfelületre elképzelt freskó. A vázlaton, néhány apró részlettől eltekintve, a megvalósult falfestménnyel színeiben és kompozíciójában azonos kép tárul elénk. A freskó a kápolna bejárata felett helyezkedik el, ebből adódik a kép különleges formája.
Szent Mór Pécs második püspöke volt, miután a pannonhalmi kolostor apátjaként fogadta István király és Imre herceg látogatását. A látogatás során István király meggyőződött Mór alázatosságáról, imádságos életéről, és alkalmasnak találva őt a püspöki feladatra, Pécsre hívta. A Szent Mór-kápolna Székely által festett falképeinek egy része ezt a látogatást mutatja be. A Szada tulajdonába került új képeken feltűnik maga Szent István is. A bal oldali kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor István király hajnalban felkeresi a templomot, ahol Mórt a zsolozsma elvégzése után is virrasztva és imádkozva találja. A jobb oldali kép pedig azt a történetet meséli el, amikor István különféle alaptalan vádakkal illeti Mórt, próbára téve őt, de Mór ezt a próbát is kiállja, szótlanul tűri a király vádjait. A 12. századi keletkezésű Szent Imre herceg-legendában így olvashatunk erről:
„Reggel aztán, amikor a testvérek összegyűltek, a király maga is jelen volt, és hogy Mór testvér lelkét az alázatosság erényében kipróbálja, a nyilvános bűnvallomáskor igen sok olyan dolgot vetett a szemére, ami a szerzetesi élettel ellenkezik. Vádaskodása ellen Mór egyáltalán nem védekezett, hanem alázatosan állt, s reménykedve Istenhez menekült, aki az emberi lelket vizsgálja. Ekkor aztán megismerte Szent István, hogy fiának szavai megfontoltak voltak. Miután a történteket rendben és a valóságnak megfelelően elmondta, Mórt dicséretekkel halmozta el, és hogy egy főpapi szék dísze legyen, kevéssel ezután Pécsett a püspöki méltóságra emelte.”
Bakó Zsuzsanna, Székely Bertalan munkásságának legavatottabb kutatója eképpen foglalja össze a pécsi munkálatok művészettörténeti jelentőségét és a Székely-életműben betöltött szerepét:
„A nemzeti értékek ápolásáért oly sokat tevő Székely számára ilyen körülmények között különösen becses volt a pécsi dóm Boldog Mór- és Szent Imre- (Mária-) kápolnájának kifestésére kapott megbízás.
Székely a munka felosztásakor a Boldog Mór- és Mária-kápolnákat választotta, valószínűleg azért, mert a téma történeti személyekhez kapcsolódott, és így kevésbé kötötték a liturgikus előírások.
Elsőként a templom déli oldalán lévő Mór-kápolnával készült el, 1888-ban. Boldog Mór Pécs második püspöke volt, s életének fontosabb jeleneteit hat képben láthatjuk, amelyeket a püspök szentek álló alakos ábrázolásai egészítenek ki.
A kompozíciókat világos, áttekinthető, tiszta szerkezet, a középkori épület stílusához illő, kora reneszánsz hangulatot kifejező szín- és formavilág jellemzi. A falképek közül kiemelkedik az ’Imre herceg Pannonhalma közelében fogadja az eléje siető szerzeteseket és Mórt hét csókkal tünteti ki’ című. A mozdulatokban rejlő ünnepélyesség az esemény jelentőségét hangsúlyozza, s a kompozíció egészéből vallásos áhítat sugárzik.
A pécsi együttes Székely falképfestői tudásának, monumentalitás iránti érzékének, fejlett kompozíciós és színérzékének bizonyítéka, a szakrális és a nemzeti-historikus téma szoros, harmonikus egységének kifejezésével.”
A pécsi székesegyház Szent Mór-kápolnájának falképei1888-ra készültek el. A kápolna napjainkban sajnos zárva tart, csak nagyobb események idején nyitják meg a nagyközönség előtt.
Szada lakossága méltán lehet büszke arra, hogy a szadai gyűjtemény idén egy újabb értékes és különleges műalkotással lett gazdagabb, mely kapcsolódik államalapításunk és a magyar kereszténység legfontosabb emlékeihez – Székely Bertalan szándéka szerint.
Források:
2.https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mort-abrazolo-kepek-pecsi-szekesegyhazban
3 https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/6440-egy-napra-megnyitottak-a-szent-mor-kapolnat-tarlatvezetesen-emlekeztek-a-masodik-pecsi-puspokre
4.https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mor-puspok
5.Bakó Zsuzsanna: Adatok a Székely Bertalan-életmű kutatásához – Székely Bertalan kivitelezett falképei. Székely Bertalan kiállítása, MNG, Budapest, 1999.
Online olvasható itt:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_kv_53_Szekely/?pg=52
6.Szent Imre herceg legendája - Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez (középkor)
Online olvasható itt:
https://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=055_059_Imre_legenda
Összeállította: Monok Zsófia
190 éve született Székely Bertalan
Szabadtéri kiállítás Szadán a művész legismertebb alkotásaiból
- március – december
Önarckép
olaj, vászon, 61 x 47,5 cm
Helyszín: Faluház
Egri nők
olaj, vászon, 227 × 176,5 cm
Helyszín: Faluház
Kisfiú vajas kenyérrel
olaj, vászon, 129 x 102 cm
Helyszín: iskola parkolója
Pfeffer Ignác unokái (Péteri gyerekek)
olaj, vászon, 124 x 168 cm
Helyszín: Posta közi parkoló
Tájkép vázlat
olaj, lemezpapír, 29 × 39 cm
Helyszín: Patak sétány
II. Lajos tetemének feltalálása
olaj,vászon, 140 x 181,5 cm
Helyszín: Jókai utca - Székely Bertalan utca sarka
Székely Zseni képmása
olaj, vászon, 129 x 102 cm
Helyszín: Székely-lakóház a Székely-kertben
Vörös hajú leány
olaj, vászon, 56,5 x 46,5 cm
Helyszín: piac épülete
Parasztudvar piros szoknyás leánykával
olaj, karton, 31,5 x 52,5 cm
Helyszín: Tájház
Szadai völgy
olaj, papír, 33 x 43,8 cm
Helyszín: Berek utca - Ág utca sarka
Boldog anya
Olaj, vászon, 149,5 x 113 cm
Helyszín: gyermekorvosi rendelő
Zrínyi kirohanása
olaj, vászon, 197 x 350 cm
Helyszín: sportpálya, Corvin utca
Összeállította: Monok Zsófia
Felhasznált irodalom:
Bakó Zsuzsanna: Székely Bertalan - Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1982.
Békefi Eszter: Székely Bertalan Szadája, Székely Bertalan Műteremház Füzetek 16. - Székely Bertalan Műteremház Galéria, Szada, 2018.
Online olvasható itt:
https://www.szadamuteremhaz.hu/images/muteremhazfuzetek/szbmg_2018__fuzet.pdf
Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2) - Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1999.
Online olvasható itt:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_kv_53_Szekely/?pg=0&layout=s
Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon - Corvina Kiadó, Budapest, 1985.
190 éve született Székely Bertalan – Szabadtéri kiállítás Szadán a művész legismertebb alkotásaiból, 2025.
Ötletgazda: Tóth Éva
A kiállítást rendezte: Monok Zsófia
Grafikai tervezés: Juhász András
Nyomdai kivitelezés: Halftone Reklámgrafika Kft.
Installálás: Szada Nova NKft, Kulai Dániel
A tárlat Szada Nagyközség Önkormányzat támogatásával készült.
Köszönet a Kovács Gábor Művészeti Gyűjteménynek, a Déri Múzeumnak és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériának, hogy rendelkezésünkre bocsátották a festmények elektronikus másolatait.